A teniszjátékosok minimális része zárja csak nyereségesen az évet

2021.09.27.
Comments off
18 Views

A tenisz az egyik, ha nem a legdrágább sportág a világon, ezért is nevezik úri vagy luxussportnak. Ez az állítás teljesen helyénvaló, mivel aki hivatásos teniszező akar lenni, annak bizony hatalmas alaptőkével kell belevágnia a sportág űzésébe, és hosszú éveket kell várnia arra, hogy az megtérüljön, ha egyáltalán valaha megtérül. A profi tenisz nem egy olyan sportág, mint például a kosárlabda vagy a labdarúgás, ahol a játékosoknak fix havi jövedelmük van a szerződésük alapján. A teniszben minden a teljesítményen alapul, ha jól teljesít a teniszező, bevételhez jut, viszont ha nem, akkor könnyen veszteséges lehet számára a sportág űzése. 

A profi tenisz egyik legnehezebb része a sportolók számára az előre tervezés. Nem tudni, meddig marad versenyben a teniszező az adott tornán, meddig kell lefoglalni a szállást, vagy hogy egyáltalán mikorra foglaljon repülőjegyet a következő verseny helyszínére. 

A sport legköltségesebb része az utazás

Az utazási eszköz a profi teniszezőknél általában a repülőgép, de ha közelebbi tornákra utaznak, akkor a vonatot is igénybe szokták venni. Éves szinten az utazási költségek 50 000 és 150 000 dollár között mozognak egy hivatásos teniszezőnél – derül ki a mytennishq.com felméréséből. Ebben természetesen több tényező közrejátszik, a világranglistán hátrébb rangsorolt játékosok általában csak a másodosztályra foglalnak repülőjegyet, ezzel is csökkentve a kiadásokat. A világranglista körülbelül első 50 helyezettjére jellemző az első osztály igénybevétele repülőjáratokon. A legnagyobb sztárok akár privát járatokat is megengedhetnek maguknak, de például a világranglista 500. helyezettje már azzal is küszködik, hogy nullára kijöjjön a hónap végén.

A tornák helyszínein belüli utazás általában már nem terheli a pénztárcájukat, a szervezők shuttle buszokat biztosítanak a játékosok számára a szállás és az edzőközpont között. A teniszelit képviselőinek egy repülőjegy 1000 és 1500 dollár között mozog, de például az alacsonyabban rangsorolt ITF-torna-játékosok már 100–300 dollár közötti jegyárakkal tervezik az utazásaikat. Érdekesség, hogy Tomás Berdych cseh teniszező, korábbi top 10-es játékos még legsikeresebb éveiben is kizárólag a másodosztályt használta utazásainál. 

A szállásért napidíjat fizetnek a játékosok

Hozzávetőlegesen 1500 aktív férfi és női játékost tart számon az ATP és a WTA szervezete. A profi játékosok szállását az a torna biztosítja, amelyen éppen indul a teniszező. A tornák szervezői kijelölnek egy magas színvonalú hotelt, ahol kedvezményes áron szállhatnak meg a játékosok. A teniszjátékosoknak kiszámíthatatlan, hogy egy adott versenyen meddig lesznek érdekeltek, kieshetnek egyből az első fordulóban hétfőn, vagy akár a vasárnapi döntőig is eljuthatnak, ezért könnyebbség számukra, hogy napidíjban fizethetik a szállást, amíg az adott torna helyszínén tartózkodnak. Alacsonyabb színvonalú tornákon nem mindig biztosítják a játékosok számára a kedvezményes szállást, ebben az esetben olcsóbb motelekben vesznek ki ugyanúgy napidíjért szobát, ezzel is csökkentve a költségeket. 

Nem mindenki fizet nevezési díjat

A legmagasabban jegyzett játékosok nem fizetnek minden egyes tornáért külön nevezési díjat. A teniszelit tagjai évente fizetnek egy összeget a szövetségnek, amiből minden tornán, amin elindulnak, fedezik a nevezési költségeket. A legjobb játékosok számára valójában teljesen mindegy, hogy mennyi a nevezési díj, de egy hátrébb rangsorolt játékos már kétszer meggondolja, melyik tornára nevezzen be. A legalacsonyabb szintű ITF-tornákon 40 euró körüli a nevezési díj, de ha a játékos sikeresen kvalifikálja magát a selejtezőből a főtáblára, akkor egyből megtérül a befektetett pénz egy része. Az ATP- és WTA-versenyeken külön nevezési díj nincsen, de 

a játékosoknak, akik nem tagjai a szövetségnek, különböző kezelési költségeket számolnak fel, amik versenyeknél elérhetik akár az 500 dolláros határt is.  

Az éves kiadása egy profi teniszezőnek akár a kétmillió dollárt is elérheti

A fentebb felsorolt kiadások még közel sem fedik le azt, amire kell költenie egy hivatásos teniszezőnek. Az étkezés az egyik legfontosabb dolog, különböző diéták és speciális étrendek szükségesek a legjobb fizikai állapot eléréséhez. A tornák szervezői a szállással együtt biztosítják a játékosoknak az étkezést, de ezenkívül még évente 30 ezer dollárt is költhetnek a játékosok étkezésre. Természetesen ez a hatalmas szám a topjátékosokra érvényes, ugyanakkor a hátrébb rangsorolt teniszezők pénztárcáját is komolyan megterheli ez a fajta kiadás. 

Emellett az edzői juttatásokat is a játékos állja. A teniszező által szerzett pénzdíjak 10-15 százaléka egyenesen a trénert illeti, illetve az alapfizetése egy teniszedzőnek éves szinten 50 000 dollár körül mozog. A profi és a top 100-on kívüli játékosok között ebben a tekintetben is van eltérés, de amatőr szinten sem talál a játékos olyan edzőt, amelynek 20 dollár alatt lenne az óradíja. 

A teniszben a siker egyik legfontosabb szabálya, hogy a leggyorsabban juss be a 100 legjobb közé a ranglistán, mielőtt elfogyna a pénzed. A tenisz kívülről egy átlagnézőnek úgy tűnik, hogy minden játékos fényűző életet él, aki ezt a sportot űzi. Azonban csak a legszűkebb elit engedheti meg magának ezt az életformát,

hozzávetőlegesen a férfimezőnyben 336 játékos, míg a hölgyeknél 251 teniszező zárja nyereségesen a szezont minden évben az egész teniszvilágban. 

Ha minden kiadást összeszámolunk, akkor érheti el egy profi teniszező éves kiadása a kétmillió dollárt. Itt is érvényes az, hogy nem minden játékosra igaz ez a szám, azonban még a világranglista legjobb 100-án kívüli teniszezőknek is évente legalább 150 000 dolláros kiadással kell számolniuk.

A teniszpályán kívüli szponzori jövedelmek kizárólag a szűk teniszelitet érintik, a világranglistán hátrébb sorolt játékosok csak a pályán elért eredményeik után számíthatnak bevételre. Roger Federer, minden idők egyik legkiválóbb teniszezője például különböző világmárkákkal való együttműködéseivel már átlépte az egymilliárd dolláros bevételt pályafutása során. A 40 éves teniszező többek között a Rolex óramárka vagy a svájci prémiumcsokoládé, a Lindt arca is volt már. 

( Borítókép: Getty Images)

Eredeti cikk

Comments are closed.