
Bár a rendszer feltalálója, a korábbi amatÅ‘r játékvezetÅ‘, Karl Wald 2011-ben, 95 évesen meghalt, innovációja messze túléli Å‘t. A frankfurti sportember az 1960-as években fejlesztette ki a tizenegyesrúgások szisztémáját, amellyel forradalmasÃtotta a sportágat. ElsÅ‘ként a Bajor Labdarúgó-szövetség (BFV) vette át az ötletét, és 1970. május 30-án engedélyezték az alkalmazását. (Egy izraeli játékvezetÅ‘, Yosef Dagan is magáénak vallotta a tizenegyespárbaj ötletét, azonban Wald ötletét valamivel elÅ‘bb fogadta be a német, majd az európai szövetség, Ãgy hivatalosan Å‘t tartják a rendszer atyjának.)
- Ki és mikor találta fel a tizenegyespárbajokat?
- Melyik meccsen alkalmazták először?
- Van ennél igazságosabb módszer egy mérkőzés eldöntésére?
Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik, És vannak, akik az Indexet olvassák.
Jobb mint a pénzfeldobás
Ezt megelÅ‘zÅ‘en évtizedekig a hosszabbÃtásos futballmérkÅ‘zések gyÅ‘ztesét – döntetlen állás esetén – újrajátszással, sorsolással vagy pénzfeldobással állapÃtották meg. Az 1968-as Európa-bajnokság elÅ‘döntÅ‘jében a házigazda olaszok a 0-0-s végeredmény után úgy ejtették ki a szovjeteket, hogy csapatkapitányuk, Giacinto Facchetti eltalálta, hogy fej lesz a pénzfeldobás kimenetele, és nyert. A gyÅ‘zelem utána a nápolyi szurkolók a vállukon vitték körbe az olasz játékosokat a stadionban.
„Ez csalás, tiszta ostobaság”
– mondta errÅ‘l egyszer Karl Wald, akinek fodrász volt az eredeti szakmája. A hatvanas években ezért aztán kifejlesztette az új, igazságosabbnak gondolt rendszerét, amely szerint csapatonként öten rúghatnak tizenegyest. Az újÃtást Bajorországban, barátságos meccseken tesztelte is.
„Ez olyan volt, mintha egy ágyúgolyón ülne. Egyáltalán nem volt veszélytelen. Ezért végül is akár még a játékvezetÅ‘i engedélyét is elvehették volna” – mondta Karl Wald unokája, Thorsten Schacht, és hozzátette, hogy nagyapja rettegett attól, hogy valaki a német szövetségtÅ‘l (DFB) felfedezi a titkos tesztjeit.
A nézÅ‘k azonban nagy lelkesedéssel fogadták az új szabályt. „Az emberek a hálóban akarják látni a labdát” – fogalmazta meg egyszer a miértre a választ Karl Wald. Unokája elmondta, hogy nagyapja elmesélése alapján, a tizenegyesek után a szurkolók berohantak a pályára, együtt örültek a gyÅ‘ztesekkel, vagy éppen együtt szomorkodtak a vesztesekkel. Ugyanakkor Waldnak erÅ‘s ellenállással kellett megküzdenie, a bajor szövetség vezetése az 1970-es közgyűlésen kezdetben el akarta utasÃtani a javaslatát.
Sporttársaim! Arra kérem önöket, hogy a siker mindent igazol mottóval adjanak zöld jelzést a beadványnak! Nagyon köszönöm!
– mondta Wald a küldötteknek, akiknek többsége végül támogatta a javaslatot, Ãgy 1970. május 30-án megtörtént az áttörés.
Nem sokkal késÅ‘bb a DFB, majd az Európai (UEFA) és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) is bevezette az újÃtást, ezzel kezdetét vette a futballdrámák sora.
A Honvéd volt az első győztese
A magyar futball mint sok minden másban, ebben is úttörÅ‘ szerepet játszott, mivel a történelem elsÅ‘ éles büntetÅ‘párbaját a Budapest Honvéd nyerte meg. A 1970 szeptemberében a skót Aberdeen volt az ellenfelük a KupagyÅ‘ztesek Európa-kupájának (KEK) elsÅ‘ fordulójában. Az odavágón a skótok 3-1-re nyertek, ám a kispesti visszavágón, 5000 nézÅ‘ elÅ‘tt, a Honvéd nyert 3-1-re. A hosszabbÃtásban nem született újabb gól, Ãgy jöhettek a tizenegyesek.
Az Aberdeen rúghatott elÅ‘ször, az elsÅ‘ két lövésükbÅ‘l gól is lett, ám Tichy Lajos és Kocsi Lajos is berúgták a maguk büntetÅ‘jét. A harmadik skót lövÅ‘, Jim Forrest viszont a felsÅ‘ lécre vágta a labdát, ami után sem Marosi László, sem Vági István nem hibázott, Ãgy az utolsó kör elÅ‘tt a Honvéd volt elÅ‘nyben. A csapat kapusa, Bicskei Bertalan vállalta el a döntÅ‘ tizenegyest amelyet magabiztosan vágott a jobb felsÅ‘ sarokba. A Honvéd ezzel kiejtette az Abredeent, ám a második fordulóban a Manchester City már túl erÅ‘s ellenfél volt.
Az elsÅ‘ nagy torna, amelyen 11-esek döntöttek, az 1976-os Európa-bajnokság döntÅ‘je volt. Karl Wald találmánya elÅ‘ször épp a nyugatnémet válogatott vesztét okozta, Uli Hoeness a belgrádi Marakana-stadionban az égbe rúgta a labdát, Csehszlovákia pedig AntonÃn Panenka stÃlusteremtÅ‘, panenkás tizenegyesével Európa-bajnok lett.
A német válogatottak késÅ‘bb többször is vigasztalódhattak: az 1990-es világbajnokság és az 1996-os Eb elÅ‘döntÅ‘jében egyformán az angolokat, a 2006-os, hazai rendezésű vb negyeddöntÅ‘jében az argentinokat, a 2016-os Eb negyeddöntÅ‘jében pedig az olaszokat gyÅ‘zték le büntetÅ‘párbajban. Nem véletlenül tartják Å‘ket a műfaj legjobbjának, mivel a büntetÅ‘párbajokban jobban lövik a tizenegyeseket, mint a rendes játékidÅ‘ben, mÃg a legtöbb válogatott esetében ez pont fordÃtva van.
1970 óta nemcsak Európa-bajnoki cÃm dÅ‘lt el büntetÅ‘párbajban, hanem a világbajnoki döntÅ‘ is. 1994-ben a brazilok az olaszokat gyÅ‘zték le, Roberto Baggio elhibázott lövése popkulturális elemmé vált, reklámokban tűnt fel. 12 évvel késÅ‘bb, a 2006-os vb-t már az olasz válogatott nyerte meg büntetÅ‘párbaj után, a döntÅ‘ tizenegyest Fabio Grosso lÅ‘tte be a franciák ellen. A legfontosabb európai klubsorozat, a BEK-, illetve BL-trófea sorsa eddig 11-szer dÅ‘lt el tizenegyesekkel, legutóbb 2016-ban, akkor a Real Madrid gyÅ‘zte le Ãgy az Atlético Madridot. A nÅ‘i futball-vb eddig kétszer dÅ‘lt el büntetÅ‘rúgásokkal, elÅ‘ször 1999-ben az USA gyÅ‘zte le Ãgy KÃnát, majd 2011-ben a japánok múlták felül az amerikaiakat.
A büntetÅ‘párbaj bevezetése óta a magyar válogatott még egyszer sem jutott el addig egy nagy tornán, hogy Ãgy kellett volna dönteni a továbbjutásról, azonban a 2009-es U20-es világbajnokságon kétszer is nyert bünetÅ‘párbajt a korosztályos magyar csapat. A negyeddöntÅ‘ben Csehország, a bronzmeccsen pedig Costa-Ricát sikerült Ãgy legyÅ‘zni.
Miért nem hagyják abba?
Ha egy kieséses-, vagy helyosztómeccs még 120 perc után sem dÅ‘lt el, akkor a gyÅ‘zelmi esélyeket a vakszerencse egyenlÃti ki legjobban. Egy pénzfeldobás végkimenetele ugyanakkora valószÃnűséggel lesz fej, mint Ãrás, vagyis mindkét csapatnak 50-50 százalék esélye van nyerni, csakhogy mindezt a puszta véletlenre bÃzni, a legnagyobb igazságtalanság lenne a sportban.
A büntetÅ‘párbaj az a keret, ahol a legkiegyenlÃtettebb körülmények között tud érvényre jutni a játékosok közti különbség.
Tökéletes azonban még Ãgy sem lehet a rendszer. Több ezer büntetÅ‘párbaj végkimenetele bizonyÃtja, hogy mivel minden körben az egyik csapat rúgja az elsÅ‘ büntetÅ‘t, szignifikánsan nagyobb, 60 százalékos valószÃnűséggel nyer.
Éppen ezt próbálta meg valamelyes kiegyenlÃteni a futball szabályalkotó testülete, az IFAB engedélyezte az úgynevezett ABBA-büntetÅ‘párbajokat, amely során az elsÅ‘ rugó után kétszer is az ellenfél végezhet el tizenegyest, ezzel csökkentve az A csapat lélektani elÅ‘nyét. Az új rendszert a 2017-es férfi és nÅ‘i U17-es Eb-n is használták, és Ãgy dÅ‘lt el az angol Community Shield is ebben az évben.
Ugyanakkor nem hozott forradalmi áttörést az alkalmazása, és az IFAB 2018. november 22-én úgy döntött, hogy felhagynak a további kÃsérletezésekkel, mivel túl bonyolult volt, és a szurkolók támogatottságát sem élvezte az ötlet.
(BorÃtókép: Roberto Baggio kihagyja a tizenegyest BrazÃlia ellen az 1994-es világbajnokság döntÅ‘jében július 17-én, Pasadenában. Fotó: Getty Images)
- Ötvenéves a 11-es párbaj (MTI)
- Hogyan tehető igazságosabbá a labdarúgó mérkőzéseket követő büntetőpárbaj? (SZTAKI)