Az F1-es tervezőguru elárulta, miért kritizálják annyit a pályáit

2020.05.18.
Comments off
45 Views

A modern Forma-1-es pályák legtöbbje az ő nevéhez fűződik, és bár néhány általa tervezett aszfaltcsík kifejezette élvezetes, a legtöbben mégis leginkább csak kritizálják. 

A koronavírus-járvány miatti kényszerszünetben, versenyek hiányában mindenkinek lehetősége nyílt nosztalgiázni egy kicsit, és régebi futamok megtekintésével múlatni az időt. Egy-egy 20-30 évvel ezelőtti verseny felvételeit látva pedig szinte azonnal feltűnik, hogy az akkori versenypályák szemre is mennyivel veszélyesebbek voltak a maiaknál. Azóta hihetetlen mértékben megnőtt a biztonságuk, mégis rendszeresen a kritikák kereszttüzébe kerülnek. A közülük sokat megálmodó Hermann Tilkének pedig mindez rosszul esik.

Az utóbbi években a szezonzárónak otthont adó Abu-dzabi versenypálya Tilke egyik legtöbbet kritizált műveForrás: Mark Sutton / LAT Images/Motorsport Images

A 65 éves mérnök cége számos versenypályát tervezett már világszerte, jelenleg az F1-ben pedig öt olyan helyszín szerepel (Bahrein, Abu-Dzabi, Baku, Kína, Szocsi), amely az ő keze nyomát viseli, ezen kívül a versenynaptárból korábban kikerülő malajziai, indiai, török, valenciai és koreai versenypályákat is ő tervezte.

Ezek nagy része már mind megkapta, hogy lelketlen, óriási bukóterekkel rendelkező “Tilke-pálya”, noha ezzel együtt akadnak köztük olyanok, amelyek kifejezetten nagy népszerűségre tettek szert a pilóták körében.

„Fáj egy kicsit, hogy amikor a Forma-1 megérkezik valamelyik új pályánkra, azok után, hogy mennyi energiát fektettünk bele, egyből a bukótereket kezdik kritizálni” – nyilatkozta Tilke a holland Formule 1-nek.Meglátnak egyet, nem tudják összeegyeztetni az autókkal, és azt mondják, »már megint a Tilke.« Az ilyesmi általában azonban a motorosok miatt van.”

A versenypályák többségét ugyanis úgy építik, hogy motorversenyre is alkalmas legyen, azokra pedig teljesen más biztonsági előírások vonatkoznak, mint az autóversenyekre. „Ha egy autó 50 km/h-val nekimegy a falnak, a kasztni behorpad, a pilótának pedig kutya baja. Ha egy motorversenyző csapódik a falnak ugyanekkora tempóval, akkor megsérül, vagy valami még súlyosabb történik” – magyarázta Tilke.

Így nézett ki az Eau Rouge 1994-benForrás: Getty Images/Michael Cooper

Az F1-es pályák biztonságosabbá tétele Ayrton Senna 1994-es halála után vett igazán nagy lendületet, abban az évben több helyszínen is kissé túlzásba estek a szervezők ideiglenes sikánok elhelyezésével. A leglátványosabb ilyen megoldás a Belga Nagydíjon született, ahol a legendás Eau Rouge-kanyart “ölték” meg teljesen, de szerencsére az 1995-ös futamon már újra régi fényében tündökölhetett.

Tilke szerint ezek a túlkapások akkori szemmel érthetőek voltak. „A félelem jogos volt az imolai katasztrófa után. A biztonsággal olykor túlzásba estek, de érthető reakció volt. Mostanra azonban szerintem megérett az idő, hogy kevesebb bukótér legyen, de csak akkor, ha az adott pályán nem rendeznek motorversenyeket.”

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Eredeti cikk

Comments are closed.